2/3. Rész. - Szemét!!!

Hali. Új rész.
Komizzatok és tudjátok, ha tetszik a blog iratkozzatok fel rendszeres olvasónak.
Nagyon örülnék neki:))
Jó olvasást!!!Puszi:))

Cheryl sz.sz.:

Amint Justin és Jeremy visszatértek a nappaliba, észrevettem, hogy mindkettőjük eléggé feszült. Tudom, hogy rólam volt szó, tudjátok, még a reggeli incidens miatt.
- Justin, hogy vagy? - kérdezte anya.
- Jól vagyok, köszönöm. Ezerrel pörgök minden nap és már alig várom hogy tovább induljon a Believe turné.
- És, mióta vagytok együtt Bellával?
- Nem olyan régóta.
- Az mit takar? - szóltam bele.
- 2 hónapja. 
- Gratulálok Justin, remélem örökké együtt lesztek. - simogatta meg a szupersztár karját anya.
- Igen, reméljük sokáig együtt lesznek.
- Cher, beszélhetnénk? - kérdezte Jeremy.
- Persze.
Kimentünk a konyhába és Jeremy elkezdte a mondandóját.
- Mi van veled Cher? Olyan más lettél.
- Csak szerelmes vagyok. De, ezt te is tudod.
- Igen, tudom. De, hidd el ez nekem is nehéz. Bella, olyan, mintha a lányom lenne.
- Na ne mond. - flegmáztam.
- Te is olyan vagy.
- Persze. Akkor miért az ő pártját fogod mindig. Hiába olyan mintha a lányod lenne, engem régebb óta ismersz.
- Sajnálom, ez van.
- Ez van? Hát jó. Ha ezt akarod, csinálhatjuk így is. - ez volt az utolsó mondatom, ezután kiviharzottam a konyhából, egyenesen fel a szobámba.

Lerogytam az ágyamra és néztem ki a fejemből.
Éreztem, hogy valami hideg végig folyik az arcomon.
Egy könnycsepp.
El sem hiszem. Hogy mondhatta Jeremy, hogy Bella olyan mintha a lánya lenne? Ő is tudja, hogy nem Justin-hoz való.
- Cheryl, ne csináld ezt. - csúszott mellém valaki az ágyon.
- Hagyj békén. Nem vagyok kíváncsi senkire. Főleg nem rád.
- Mi a baj? - kezdte simogatni a hátamat.
- Ne érj hozzám. Egy utolsó féreg vagy.
- Most mit csináltam?
- Minek kellett újra találkoznunk? Minek hoztad magaddal ezt a.... ezt a...ribancot.
Itt Justin köpni-nyelni nem tudott.
- Mi az hogy ribanc?
- Miért, nem az?
- Hát nem. 
- Szóval te is. Ugyanolyan vagy mint az apád. Egy utolsó...
- Mond ki.
- Egy utolsó szemét.
- Vond vissza. - szűrte ki a fogai között.
- Már miért tenném? Engem senki sem szeret már.
- Téged mindenki szeret.
- Ez nem igaz.
- De igaz. Miért vagy ilyen? Amióta itt vagyunk, csak a feszkót csinálod.
- Talán, mert rám soha nem figyel senki. Mindig csak Justin és Bella, Justin és Bella.
- Áhá, szóval féltékeny vagy.
- És ha igen akkor mi van?
Justin kikerekedett szemekkel nézett. 
- Mi van? - kérdezte halkan.
- Jól hallottad. Féltékeny vagyok. Nem bírom végig nézni ahogy egymásban vagytok.
- Ezt miért csak most mondod?
- Talán, mert 1 napja vagyunk csak itt?
- Jó-jó, ez hülyeség volt. Istenem, Cher. Annyira sajnálom.
- Tudom, nekem is nehéz, de nem tudok mit csinálni. És te sem.
- Tudod, hogy még mindig téged akarlak, de előtte szakítanom kell Bellával. És ez nem könnyű.
- Tessék. Most azt mondod hogy akarsz, de soha nem állsz a pártomra, soha nem segítesz nekem. akkor most, miért mondod hogy akarsz?
- Mert így van, akarlak, de kérlek ne húzz fel. tudod, hogy nagyon szeretlek és bármit megtennék érted.
- Tényleg?
- Tényleg.
- Akkor harcolj értem. - felálltam az ágyamról és bementem a fürdőbe.
Megmostam az arcomat hideg vízzel, utána pedig hosszú percekig néztem magam a tükörben.
Hova jutottam? Miért csinálom ezt? Szeretnem kéne Justin-t, nem pedig kiabálnom vele.
Miért van itt Bella?
Nagyjából ezek a kérdések kavarogtam a fejemben.
Elég a gondolkodásból. Vissza mentem a szobámba.
Justin már nem volt itt, de hagyott egy levelet az ágyon.
Oda sétáltam, és elolvastam.

Cheryl!!! Ha te is úgy érzel mint én, vagyis szeretsz, akkor este gyere át 10 órakkor a szobámba.

Szeretlek: Justin♥♥♥

Chh, most erre mit reagáljak?
Rendben, át megyek, biztos csak beszélgetni akar.
Így van minden a helyén, mert ha megakar szerezni, harcoljon értem. Úgy látszik elkezdte.




Bocsi csajok, tudom, nagyon össze csaptam, de nem jutott semmi az eszembe.
Azért 1-2 komi még belefér????
Megköszönném.
puszi.